Magyarország halai
|
Megnevezés |
Latin neve |
Legkissebb kifogható méret |
Tilalmi idő |
Ctenopharingodon idella Valenciennes |
40 cm |
Nincs | ||
|
Aspius aspius |
40 cm |
Március 1 - Április 30 | |
|
Rutilus rutilus |
Méretkorlátozás alá nem esik. |
Nincs | |
|
Hypophtalntichtys molitrix Valencíennes |
Méretkorlátozás alá nem esik. |
Nincs | |
|
Hypophtalntichtys nobilis R. |
Méretkorlátozás alá nem esik. |
Nincs | |
|
Tinca tinta |
Méretkorlátozás alá nem esik. |
Nincs | |
|
Esox lucius |
40 cm |
Február 15 - Március 31 | |
|
Abramis brama |
Méretkorlátozás alá nem esik. |
Nincs | |
|
Leuciscus cephalus |
Méretkorlátozás alá nem esik. |
Nincs | |
|
Carassius auratus gibelio |
Méretkorlátozás alá nem esik. |
Nincs | |
|
Micropterus salmoides |
30 cm |
Nincs | |
|
Peletus cultratus |
Méretkorlátozás alá nem esik. |
Nincs | |
|
Silurus glanis |
50 cm |
Május 2. - Június 15. (10 kg alatt!) | |
|
Leuciscus Idus |
Méretkorlátozás alá nem esik. |
Nincs | |
|
Blicca björkna |
Méretkorlátozás alá nem esik |
Nincs | |
|
Carassius carassius |
Méretkorlátozás alá nem esik. |
Nincs | |
|
Acipenser ruthenus |
45 cm |
Március 1. - Május 31. | |
|
Alburnus alburnus |
Méretkorlátozás alá nem esik. |
Nincs | |
|
Barbus barbus |
40 cm |
Május 2. - Június 15. | |
|
Cyprinus Carpio |
30 cm |
Május 2 - Június 15 | |
|
Salmo trutta |
30 cm |
Október 1.- December 31 | |
|
lctalurus nebulosus |
Méretkorlátozás alá nem esik. |
Nincs |
Érdekességek >> Halak
"A halak vízben élő, gerinces, kopoltyús állatok. Néhány termálvizes és sós tó kivételével, a világ minden álló- és folyóvizében megtalálhatók.
A körszájúak rendjébe tartozó ingola nagyon primitív hal. Szája fog és állkapocs nélküli szívószerv.Néhány fajuk más halakon élősködik.
A halaknak három fő csoportjuk van; mindegyikük képviselői előfordulnak édes- és tengervízben is. A porcos halak váza csak porcos, csontjaik nincsenek, bőrük pedig érdes, nem pikkelyes. Ebbe a csoportba tartoznak a ráják és a cápák.
A porcos halakhoz tartozó cápák már a történelem előtti időkben is vadászgattak. Sok cápafajt már csaknem teljesen kipusztítottak a sporthorgászok.
A legkisebb csoport a körszájúaké; ilyenek például az ingolák és a nyálkahal. A legnépesebb rend a csontos halaké; ezeknek csontos váza van, s a bőrük pikkelyes. Ősi és fejlett fajaik is vannak.
ÉLET A VÍZBEN
Az első halak kb. 540 millió évvel ezelőtt jelentek meg a tengerekben. Ezek a kopoltyúval lélegző lények tökéletesen alkalmazkodtak a vízhez. Így aztán többségük víz nélkül el is pusztul. A kezdetleges tüdővel rendelkező tüdős halak viszont átvészelnek bizonyos száraz időszakokat. Ezek a halak olyan pangó vizekben élnek, amelyekben kevés az oxigén, ezért időnként "nyelnek" egy kis levegőt a vízfelszínen.
SÓS VAGY ÉDESVÍZ?
A halfajok kb. 60 százaléka a sós vizű tengerekben él. Néhány faj a sós és az édesvízben is otthon érzi magát. A tengeri halak testnedvei kevésbé sósak, mint a tengervíz, az édesvízieké pedig valamivel sósabb, mint a tó vagy a folyó vize. A halaknak ugyanúgy "inniuk" kell bizonyos mennyiségű vizet, mint a szárazföldi élőlényeknek. A tengeri halak a bőrükön keresztül is adnak le vizet, az édesvízieknél pedig főként vizelet formájában távozik a fölösleges folyadék.
A halak felépítése:
TENGERI VÁNDOROK
Egyes halak nagy távolságokat tesznek m a vízben. A lazac egy folyó felső szakasz kel ki, a folyóban nevelkedik, majd leúszik a tengerbe, s ott él évekig.
S ha eljön számára is az ívás ideje, sok száz vagy ez kilométer megtétele után ugyanabba a folyóba tér vissza, felküzdi magát a felső szakaszra, lerakja, ill. megtermékenyíti az ikrákat, és elpusztul. Ugyanígy vándorolnak az angolnák is, csak éppen fordítva: ők az óceánban, a Sargasso - tengerben ívnak.
UTÓDGONDOZÁS
A halak petéi az ikrák. Ezeket általában nagy tömegben rakja le a nőstény, a hím pedig a spermáját rájuk ürítve termékenyíti meg őket. A kikelő ivadékoknak egyedül kell gondoskodni magukról. Akadnak azonban gondoskodó fajok is. A tüskés pikó például fészket épít, amelyet a hím aztán elszántan védelmez.
A bölcsőszájú hal a szájában nyújt védelmet az utódainak. A tengeri csikók ivadékai pedig apjuk (!) költőtáskájában kelnek ki, és ott is fejlő egy darabig.
TESTFORMA ÉS ALKALMAZKODÁS
A halak testformája változatos. Az angolnák egészen kígyószerűek. A lepény-halak szimmetrikus keresztmetszetű testtel kezdik az életüket, s csak később laposodnak el", ahogy egyik oldalukra fekszenek a tengerfenéken; szemük a "vak" oldalukról átköltözik a felső oldalukra. A tüskésbőrű sünhal labdává fújja fel magát a ragadozók elijesztésére. Egyes halaknak, például a skorpióhalnak és a tüskés rájának méregtüskéi vannak, melyekkel egy embert is megölhetnek.
A halak alkalmazkodóképessége bámulatos. Az örök sötétségben és irtózatos víznyomásban élő mélytengeri halak saját kémiai fényforrásokat fejlesztettek ki. A horgászhal például egy aprócska "fénykukaccal" csalja a szája közelébe a zsákmányt. A folyókban élő lövőhal vízsugárral lövi le a víz fölé hajló ágakon üldögélő rovarokat.
Olyan halak is vannak, amelyek hosszabb-rövidebb időre ki tudnak jönni a vízből. A kúszógéb például lábszerű úszóival ugrál a part menti iszapban, a megriasztott repülőhal, pedig hosszú, kimerevíthető úszóival 100 métert is megtehet siklórepülésben a víz felett."
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Érdekességek >> Némák-e a halak
Minek kell a halaknak egyáltalán hallaniuk? Hisz' némák, nemde? Ha egy búvármikrofont lebocsátunk egy korallszirtre, az addig látszólag csöndes világban hirtelen szörnyű zsivajt fogunk hallani. Valami a legkülönbözőbb ritmusokban kapar, fütyül, kopog, csörög, mint a nehéz lánc, dübörög, csattan, vagy éppen úgy serceg, mint forró zsír a serpenyőben.
Ezek éhségkiáltások, vészjelzések, szerelmi dalok, hívogató hangok és csatadalok, amelyeket a halak adnak.Alig van néma közöttük. Miért nem halljuk a halakat? Mert a víz rezgésének mások a tulajdonságai, mint a levegőének. Ahogy a víz alatt nem tudunk beszélni, legfeljebb bugyborékolni, úgy dobhártyánk sem képes arra, hogy együtt rezegjen a viszonylag rövid, ám energiával teli vízrezgés-amplitúdókkal - ezt csupán a légrezgés gyenge amplitúdóival tudja megtenni.
A fül "ősi felépítése: a rája "fülköve (B) a kocsonyában (A) ágyazva. Ha a hanghullámok rezgésbe hozzák, ritmikusan ingerli az alatta fekvő érzékelőszőröket (C).
A dologban azonban a következő a furcsa: tulajdonképpeni hallásérzékünk, a folyadékkal teli belső fül a halkorszak "találmánya", vagyis a vízben terjedő hang vevőkészüléke. A közép- és külső fül csak "kiegészítő készülék", hogy maga a szerv alkalmazkodhassék a levegőben terjedő hanghoz. Ennek jobb megértéséhez kövessük tovább a halfül fejlődését.
350 millió évvel ezelőtt az ősi porcos halak, tehát a cápák és ráják között volt néhány, amelyik meghódította a földet.
Bennük alakultak ki a tüdőhöz hasonló légzsákok. Amikor ezek utódai 175 millió évvel ezelőtt ismét a tengerbe húzódtak vissza, ezekből a zsákokból alakult ki az úszóhólyag (amellyel a cápa és a rája nem rendelkezik!).
A rájáknak van az állatvilágban az egyik legrégibb fültalálmányuk.
Ezt azonnal a "fülkő" működésének javítására használták. A vízben terjedő hang áthatja a hal testét, és rezgésbe hozza az úszóhólyagot. Ennek falát hallócsontocskák tapogatják le, mint a lemezjátszó tűje a korongot, és különböző nagyságú, orgonasípszerűen elrendeződő "fülkövekre" vezetik át. Így bővült ki a hallási tartomány a pontynál, a pontylazacnál, a harcsánál és a fürgecseliénél 5000, illetve 7000 és 13 000 Hertzig.
A csontos halaknál az úszóhólyag (a), amelyet a hanghullámok (d) rezgésbe hoznak, hallócsontocskák láncolatán keresztül kapcsolódik a belső fülhöz (c).
A hangmagasságokat azonban ezek a halak csak 400 és 800 Hertz között képesek megkülönböztetni. Basszusban csak egységes, mély hangot észlelnek, fölötte egy oktávnyi kis "hanglépcsőt", és azon felül megint mindent egységes magas hangként. Ahhoz, hogy ez tovább tökéletesedjék, amelyek többsége segítségével tájékozódik - még vakmerőbb formát ölt.